Hogy miért is pont kötény? Sok oka van ennek. Kezdjük egy történettel.
Tavaly nyár elején egy falusi házavatóba voltunk hivatalosak. Ez egy olyan esemény volt, amikor egy közeli családtag tartott 50 fős bulit, így arra gondoltunk segítünk neki az előkészületekben is, nem csak odabillegünk a készbe. Én egyébként is imádom az ilyen vidéki dolgokat, nagyon jól érzem magam nagy társaságokban, még ha senkit sem ismerek, akkor is. A megérkezést követően sok mindenben segítkeztünk, de a legfontosabb, ami akkor velem történt, a krumpli- és répapucolás volt. Szép drapp halásznadrágban és fehér pólóban voltam. A répa és a krumpli persze fröcsögtek. És akkor az egyik segítő társam adott egy kis fehér köténykét. Ott indult el a vezérhangya. :) Először is nagyon örültem neki, hogy nem lesz koszos a ruhám, másodszor pedig valahogy olyan igazi lánynak éreztem magam benne. Valami pluszt adott. Pedig nem volt más, mint egy egyszerű fehér, kicsit még foltos kis kötényke. Onnantól kezdve egyfolytában azon gondolkodom, hogy nekem itthonra is kell egy ilyen kötény, amit imádhatok. A neten barangolva sokféle kötényt láttam, nagyon sokféle tetszik is, és arra gondoltam, hátha másnak is örömet, "lányos érzést" tudnék okozni egy-egy ilyen köténnyel.
Megkezdem hát a környezetem megfertőzését a saját köténymániámmal. Lesznek egyszerű, és cifra darabok. Színesek és mintásak. Mindenféle.
Fogadjátok őket olyan szeretettel, ahogy én fogom elkészíteni őket.
